Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Top200: átlag 25 millió pr-re 2005-ben www.mediainfo.hu, 2006. január 6. A Lenhardt & Weichinger Communications megbízásából készült kutatás szerint a vállalati döntéshozók háromnegyede (74%) tartja fontosnak a public relations tevékenységet, ennek köszönhetõen a megkérdezett cégek 60%-a foglalkoztat belsõ pr szakember(eke)t és/vagy veszi igénybe pr ügynökség segítségét. A cégek 40%-ánál nincs belsõ pr csapat és pr ügynökséget sem bíznak meg, hanem az egyéb területeken dolgozók feladatkörébe integrálják a pr kommunikációs feladatokat. Ugyanakkor ez utóbbi gyakorlat a vállalatvezetõk szerint nem megfelelõ, ezért a jövõben e téren változást terveznek. Középtávon érezteti hatását a pr A megkérdezett vezetõk szerint a folyamatos pr tevékenység létkérdés egy cég életében, ugyanakkor a termékek, szolgáltatások sikerességét szerintük elsõsorban azok jellemzõi és a klasszikus marketing tevékenység sikeressége határozza meg. Ennek ellenére a pr-nek a termékkommunikációban is helye van, hiszen a cégimázs javítása és fenntartása (85%), a konkurensekkel szembeni harc és piaci pozíció erõsítése (54-59%) és a befektetõi bizalom elnyerése és erõsítése (54%) mellett termékeik és szolgáltatásaik bevezetése esetében is fontosnak ítélik pr tevékenység kifejtését (62%). A vállalati vezetõk 81 százaléka szerint a professzionális pr tevékenység - amely a döntéshozók közel kétharmada (63%) szerint középtávon, 1-3 év alatt fejti ki érezhetõ hatását - képes pozitív hatást gyakorolni a cég árbevételére is. Minden második megkérdezett vezetõ vélte úgy, hogy a jelenlegi pr kiadásoknál többre lenne szükség a kitûzött célok elérése érdekében, ugyanakkor a következõ 1 évben kétharmaduknál nem változnak az erre fordított kiadások, 3 éven belül pedig a megkérdezettek harmadánál lehet számítani a pr büdzsé növekedésére. 2005-ben a megkérdezett cégek többsége esetében a klasszikus pr tevékenységre ? elsõsorban sajtókapcsolatok kezelésére és a sajtómegjelenések menedzselésére ? szánt összeg a cégek 59%-ánál kevesebb, mint 25 millió Ft volt. Általában elmondható, hogy a pr szakemberekkel kapcsolatos elvárások rendkívül széleskörûek, hiszen a jó kommunikációs készség, a kreativitás, az empátia, a terhelhetõség és stressz-tûrés, a jó kiállás, a meggyõzõerõ és a magabiztosság mellett széles kapcsolatrendszer, ügyfél-centrikus hozzáállás, magas fokú szakmai kompetencia és piaci vagy szektorismeret is szükséges a szakma magas szintû mûveléséhez a vállalati döntéshozók szerint. A nagyvállalatok az általuk alkalmazott ? a megbízói oldalon dolgozó ? pr munkatársakkal szemben általában komolyabb elvárásokat támasztanak, mint az ügynökségek ügyfélkapcsolati munkatársai esetében. A pr ügynökségek kiválasztása során a hazai vállalatvezetõk elsõsorban a szakértelmet, az ügynökségnél rendelkezésre álló szakembergárdát tartják meggyõzõ erõnek, csak ezután következik a beadott ajánlat szakmai tartalma, majd az ügynökség referenciái és szakmai múltja. Szintén fontos szempontként értékelik a megkeresésre való reagálás mikéntjét ? gyorsaságát és az ügyfélkezelés módját ? valamint az ajánlat azon részét, amely kimondottan a kapcsolati hálóra vonatkozik. Mindezek mellett döntõ lehet az ügynökség által kínált szolgáltatások árszínvonala, valamint az ügyfelektõl származó informális visszajelzések. A pr ügynökséget alkalmazó vállalatok túlnyomó többsége (79%) elégedett ügynökségi partnerével, azonban az ár-érték arányt vizsgálva az elégedettek aránya 58%-ra csökken. A hazai pr szakembereket általában a közepesnél valamivel jobbnak, a megbízói oldalon dolgozó pr szakembereket jónak, míg a pr ügynökségek szakembereit kifejezetten felkészültnek tartják a vállalatvezetõk. Azok a cégek, amelyek kizárólag belsõ pr szakember, vagy részleg segítségével oldják meg feladataikat, úgy tartják, hogy a leginkább egy-két, esetleg háromfõs szakmai teamek alkalmazásának legfontosabb elõnyei a cég belsõ folyamatainak jobb, szélesebb körû ismerete, valamint az állandó, folyamatos jelenlét. Ennek ellentmondani látszik az a gyakorlat, amely például a Lenhardt & Weichinger praxisában már nem egyedülálló, nevezetesen, hogy a cég hazai, sõt akár regionális pr tevékenységének részét, vagy egészét is outsource-olja a külsõs ügynökségnek. Ez az ügynökség részérõl nyilvánvalóan megköveteli mind minõségi, mind mennyiségi értelemben megfelelõ, állandó és folyamatos jelenlétet nyújtó szakembergárda odaadó munkáját. Azok a cégek, amelyek belsõ pr szakember munkáját és pr ügynökségsegítségét egyaránt igénybe veszik, házon belül elsõsorban a vállalati belsõ kommunikációt, a pr stratégia kialakításának és megvalósításának irányítását, valamint a szponzorálást látják el. Így az alkalmazott pr ügynökség hatáskörébe a pr stratégia kialakítása és kivitelezése, a sajtókapcsolatok kezelése, a rendezvényszervezés és a kríziskommunikáció tartozik. Azok a nagyvállalatok, amelyek nem rendelkeznek saját pr részleggel, és nem alkalmaznak külsõ pr ügynökséget sem, cégük pr tevékenységét jellemzõen a különbözõ területen dolgozók feladatkörébe integrálják. A külsõ pr ügynökséget alkalmazó cégek vezetõi számos ügynökséget tudtak megnevezni, amelyekkel kapcsolatban álltak, vagy állnak, de 36%-uk nem tudott név szerint egyet sem említeni, ami arra enged következtetni, hogy a pr tevékenységben a felsõvezetõi kör nem, vagy csak a belsõ pr szakemberek révén vesz részt. Médiainfo A kutatást a Lenhardt & Weichinger megbízásából a BellResearch végezte. A megkérdezettek köre egyrészt a Figyelõ TOP 200 – gazdasági teljesítményen alapuló – vállalati listája, másrészt a közvélemény kutató cég saját vállalati adatbázisa volt. A válaszadók a vállalatoknál nem a pr tevékenység közvetlen szakmai irányítói, hanem azok a vezetõk voltak, akik felé a pr tevékenységet irányító személy beszámol. Top200: átlag 25 millió pr-re 2005-ben, www.mediainfo.hu, 2006. január 6.